1.0Magányterülethttps://maganyterulet.cafeblog.huNegyvenesnőhttps://maganyterulet.cafeblog.hu/author/livia804gmail-com/<p>Hát akkor helló... Világ...</p> <p>Ezen a héten épp úgy érzem magam, mintha nem létezne a világ.</p> <p>Csak én vagyok. És valahol messze, a ködön túl néhány ember.</p> <p>De hogy ne legyen ennyire ködös: Egyedül vagyok. De nagyon ám.</p> <p>Nem mindig. De most nagyon. </p> <p>Épp azért viselhetem nehezen mert nem szoktam hozzá.</p> <p>Csak le kell írjam, ki vagyok,  másként nem leszek érthető.</p> <p>44 éves nő, anya, dolgozó. És pillanatnyilag a szerepeknek ezzel vége is. Nem vagyok már társ, feleség. </p> <p>Elváltam, négy éve. Kiüresedett házasságból menekültem a szerelembe, ami most már tudom, csak a szerelem illúziója volt. De az is lehet hogy mindig csak illúzió. </p> <p>No, aztán ez az illúzió - szebb pillanatokban csak tévedésnek hívom -megcsalt, elhagyott. Úgyhogy a kevésbé szép pillanatokban ehhez mérten illetem különböző jelzőkkel őt.</p> <p>Lassan egy éve lesz, hogy elkezdődött a kapcsolat haldoklása. Mint utólag kiderült, akkor már hónapok óta új partnere volt az én életem megkeserítőjének. Végül ez év márciusában költöztem el tőle.</p> <p>Köztünk a kapcsolat nem szakadt meg, mondhatjuk, Kőműves Kelement is megszégyenítő hatékonysággal dolgoztunk, hétfőtől csütörtökig építkezve, majd pénteken lerombolva az elmúlt napok eredményeit. </p> <p>Valamennyire a befalazásomat is sikeresen megoldottuk. Vagy megoldottam. Vannak körülöttem falak. Talán még lerombolhatók.  Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem a Kelemen-szerű tévedés általi lerombolásra gondolok, tudom, hogy az ép eszem megőrzésének egyetlen útja, ha vele minden kapcsolat megszakad.</p> <p>Az elmúlt hetek - hétfőtől csütörtökig, mondom - telítve voltak széptevéssel, szavakkal, ígéretekkel, virággal, vacsorával, minivakációval is. Hogy aztán péntektől a másik nő kapja ugyanezt...</p> <p>De nem róla, nem róluk akarok naplót írni. Viszont a mostani nagy magányosságomban nagyon benne vannak az elmúlt hónapok. Évek...</p> <p>22 évesen férjhez mentem, azóta mindig volt mellettem valaki. Társ.</p> <p>Még az elmúlt időszakban sem voltam igazán egyedül. </p> <p>Na de most...</p> <p>Van nekem ám két tündérszép gyerekem. Az egyik már szakállas tündér, 21 éves nagyfiú. Külföldön, munkával tölti az idei nyarat. A kisebbik tündér kamaszodó tinidémon, ennek minden anyai nehézségével.  Ő jelenleg iskolai táborban nyaral.</p> <p>Én pedig munka után hazamegyek. És amikor bezárom az ajtót, olyan, mintha egyedül lennék az egész világon.</p> <p>Ezt a Helló Világ bejegyzés címet a cafeblog adta, nem saját ötlet. De valami ilyesmiről van szó. Légmentesen bezárt, hangszigetelt ajtók mögül kiabálom suttogva, hátha bekopog valaki. De lehet, hogy meg sem hallanám.</p> <p> </p> <p> </p>rich